Félreértés ne essék nem Mao bácsi csodálatos életéről és tetteiről fogok az elkövetkezőkben értekezni, hanem a kamaszkutyám nevelése során alkalmazott pedagógiai módszerek hatásosságáról.
Volt egy exorvostanhallgató zöldséges akivel jó haverságba kerültem és pár méterre volt a bódéja a könyvesstandtól. Elhatároztuk, hogy leszoktatjuk Sumót a kukázásról. Időközben ugyanis annyira gátlástalan lett, hogy megitta Karcsi bácsi sörét aki mellettem lévő placcon helyettesítette az újságárust. Kutyagyermekkorának egyik legnagyobb rémtettét Sumó ekkoriban követte el és féltem, hogy antiszociális színezetű, társadalomra veszélyes magatartásának súlyos következményei lesznek:D
Történt egyszer, hogy egy gyermek kapott anyukájától egy szép nagy kakóscsigát, amolyan igazi békebelit ami csak úgy ragadt a belepakolt kakaótól és akkora volt mint a kutyám feje. A drága gyermek nagy élvezettel harapott bele a mennyei péksüteménybe. Sumó ekkor eléosont és pofáját nyalogatva próbálta a lurkó értésére adni, hogy igényt tart a csemegére. Természetesen nemleges választ kapott. Ekkor abbahagyta a farokcsóválást és olyan hangerővel kezdett ugatni ami a torkán kifért. Nem tudom, hogy a vékonyka kutyagyerek hang milyen hangerejű volt, de felnőttkori ugatása kb. 114 decibel spéci Nokia telóm mérése alapján. A falatozó gyermek arca falfehérre váltott, összerezzent, ezzel egyidőben kiejtette a kezéből a kakaóscsigát amit a kutyám egy elegáns mozdulattal kitátott pofával elkapott mintha tudta volna mi fog következni. Fél percen belül nyomtalanul eltűnt minden falat. Szerencsétlen gyermek hangosan bömbölt anyukája nem győzte vigasztalni. Rázott a röhögés. Ugyanakkor belegondoltam, hogy Sumó "kirabolt" egy kisgyereket és ha így folytatja felnőtt kutyaként bünöző lesz rabló, tolvaj és utonálló. A társadalom védelme érdekében hathatós módszerekkel kellett fellépnem az ilyen társadalomellenes, állampolgárok személyét, javait veszélyeztető magatartásokkal szemben:D
